bell notificationshomepageloginedit profileclubsdmBox

Read Ebook: Őszi csillagok by Hamsun Knut Cs G Za Translator

More about this book

Font size:

Background color:

Text color:

Add to tbrJar First Page Next Page

Ebook has 1389 lines and 28035 words, and 28 pages

Translator: G?za ?cs

Release date: January 10, 2024

Original publication: Budapest: Anonymus, 1923

Credits: Albert L?szl? from page images generously made available by the Hungarian Electronic Library

KNUT HAMSUN

NORV?G EREDETIB?L FORDITOTTA

?CS G?ZA

ANONYMUS K?NYVKIAD?, BUDAPEST

T?k?rsim?n ragyogott tegnap a tenger ?s t?k?rsim?n ragyog ma is. V?nasszonyok nyara van a szigeten - ?, milyen enyhes?g ?s melegs?g ez! -, de a nap m?r nem s?t.

Sok-sok ?ve nem volt ilyen b?kess?g a lelkemben, tal?n m?r husz vagy harminc esztendeje is van annak. De valamikor r?gen, tal?n valamelyik el?z? ?letemben ?reztem m?r ezt a nyugalmat. Valami kis n?t?t dudolok, boldog vagyok ?s minden k?vet, minden f?sz?lat szeretek s ugy l?tszik, ?k is szeretnek engem. Ismer?s?k vagyunk.

Ha a f?csom?kkal ben?tt erdei ?sv?nyen s?t?lok, f?ld?ntuli boldogs?g dobogtatja szivemet. Eszembe jut egy bizonyos hely k?pe, a Kaspi-tenger keleti partj?n, ahol valamikor voltam. Olyan volt ott is, mint itt, ac?lsz?rk?n, cs?ndesen ?s komoran ter?lt el a tenger. Az erd?t j?rtam, k?nnyekig meghat?dtam ?s egyre mondogattam: Istenem, b?r m?g egyszer ideker?lhetn?k!

Mintha m?r j?rtam volna itt valaha.

De akkor bizony?ra valami m?s orsz?gb?l j?ttem, ahol csak az erd?k ?s az ?sv?nyek ugyanilyenek. Tal?n vir?g voltam az erd?ben, tal?n bog?r, mely egy ak?cf?n ?ldeg?lt.

?s most itt vagyok. Meglehet, hogy mad?r voltam ?s messzi t?jakr?l r?p?ltem ide. Vagy valami oly gy?m?lcsnek a magva, melyet egy perzsa keresked? k?ld?tt...

L?m, most messze m?g?ttem maradt a v?ros minden ny?zsg?se, l?rm?ja, ujs?gai, emberei. Elmenek?ltem t?l?k, mert hivott megint a mag?nyoss?g, hivott az erd?, amelyt?l elszakadtam. Megl?tod, milyen j? lesz, gondolom magamban ?s tele vagyok a legszebb rem?nyekkel. ?, hiszen m?r menek?ltem igy egyszer a v?rosb?l ?s visszat?rtem megint. Azut?n ujb?l megsz?ktem.

De most szil?rdan elhat?roztam, hogy minden?ron kivivom magamnak a nyugalmat. Egyel?re besz?ll?soltam magam egy szob?csk?ba ?s az ?reg Gunhild a gazdaasszonyom.

K?r?sk?r?l a feny?erd?ben nemes k?risf?k ringatj?k biborgy?m?lcseiket. Ebben az id?t?jban ?ppen hullatj?k bogy?ikat s a neh?z f?rt?k koppanva ?t?dnek a f?ldh?z. Ezek a f?rt?k ?nmagukat aratj?k ?s ?nmagukat vetik ujb?l. Hatalmas b?s?g pazarl?dik el minden esztend?ben. Egyetlen fa alatt h?romsz?zn?l t?bb f?rt?t sz?ml?ltam meg. ?s a dombokon k?r?sk?r?l makacsul ragaszkodik az ?lethez n?h?ny csupaszsz?ru vir?g. Sehogy sem akarnak meghalni, b?r vir?gz?suk ideje m?r r?g elmult.

De hiszen az ?reg Gunhild ideje is r?gen elmult m?r ?s l?m, ? sem akar meghalni. Ugy tesz, mintha semmi k?ze sem volna a hal?lhoz. Mikor ap?ly idej?n a hal?szok javitgatj?k h?l?ikat, majd szurokkal kenegetik cs?nakjuk fenek?t, az ?reg Gunhild les?t?l hozz?juk. Szemei kifejez?stelen?l r?vedeznek, de agy?ban ravasz ?zleti szellem lappang.

- Hogy a makrella, emberek? - k?rdi.

- Annyi, mint tegnap! - hangzik a v?lasz.

- Akkor tarts?tok meg!

?s Gunhild sarkonfordul.

De a hal?szok j?l tudj?k, hogy az ?reg val?ban elmenne, hiszen m?r t?bbsz?r fak?pn?l hagyta ?ket an?lk?l, hogy h?tran?zett volna. Hall?, meg?llj! - ki?ltj?k ut?na ?s f?laj?nlj?k neki, hogy h?t halat adnak egy f?ltucatra, csak az?rt, mert olyan r?gi j? vev?j?k.

Igy vesz Gunhild halat...

A sz?rit?k?teleken piros szokny?k, k?k ingek ?s sz?rnyen vastag als?ruh?k l?gnak. Mindezeket a szigetr?l val? ?regasszonyok sz?tt?k ?s font?k. De finom ujjatlan ingek is sz?radnak a k?t?len, olyanok, amelyekben k?kre fagyhat az ember ?s finom gyapju ujjasok, amiket hosszu, v?kony k?t?ll? lehet csavarni. Honnan pottyantak ezek ide? Hja, ezeket a le?nyok szerezt?k a v?rosban. Ha ritk?n ?s ?vatosan moss?k ?ket, tal?n egy eg?sz h?napig eltartanak. ?s ha a lyukak nagyobbak lesznek, nagyszer?en ?rzik benn?k a test meztelens?g?t.

Ezzel szemben Gunhild cip?je ?ppens?ggel nem el?kel?. Bizonyos megfelel? id?k?z?kben egy vele egykoru ?s hasonl? gondolkoz?su hal?szhoz fordul, aki azut?n valami er?s ken?ccsel ?titatja a fels?b?rt ?s a talpat ugy, hogy semmif?le nedvess?g ?t nem sziv?roghat rajta. N?zem, amint ezt a ken?cs?t kotyvasztj?k a parton. Szurok, faggyu meg gyanta van benne.

Mikor tegnap ap?lykor a parton l?d?r?gtem, az ?rban himb?l?z? fat?rmel?kek ?s kavicsok k?z?tt egy picinyke t?k?r?veget tal?ltam. Nem tudom elk?pzelni, hogyan ker?lhetett ide, de olyan ebben a k?rnyezetben, mint valami t?ved?s vagy hazugs?g. Nem val?szin?, hogy egy hal?sz evezett vele ide, letette ?s megint t?vozott! Otthagytam, ahol fek?dt. K?z?ns?ges, vastag ?vegdarab volt, tal?n valamelyik villamoskocsi ablak?b?l t?rt le. R?gesr?gen csak z?ldszin? ?veget csin?ltak ?s akkor ritkas?g volt az ?veg. Boldog id?k, amikor m?g ritkas?g volt valami.

A sziget d?li csucs?n f?stfelh? bodorodik a hal?szkunyh?k k?m?ny?b?l. Este van, a k?sa a t?zhelyen sistereg. ?s ha elfogyasztott?k a vacsor?t, sietve lefek?sznek a der?k emberek, hogy hajnalhasadt?val ism?t f?lkelhessenek. Csak a gondtalan fiatalok szaladg?lnak egyik szob?b?l a m?sikba ?s nem tudj?k, mihez fogjanak.

Ma reggel egy f?rfi ?rkezett cs?nakj?n hozz?nk, hogy bem?zolja a h?zat. De mivel Gunhild m?r nagyon ?reg ?s a k?szv?ny is kinozza, el?bb n?h?ny napra val? t?zel?f?t aprittat vele. ?n m?r f?laj?nlottam neki n?h?nyszor, hogy f?lapritom a f?j?t, de ? ugy v?lte, hogy a ruh?m tuls?gosan finom ?s sehogysem akarta ideadni a balt?t.

Az idegen m?zol? v?r?shaju, simaarcu, alacsony, z?m?k emberke. Mialatt dolgozik a f?n, az ablakb?l n?zem, hogy hogyan v?gzi munk?j?t. Amikor pedig ?szreveszem, hogy k?zben mag?ban besz?l, odalop?dzom ?s hallgat?zom. Egy?ltal?n nem veszti el a t?relm?t, ha v?letlen?l mell? v?g a balt?val, de ha meg?ti a k?ny?k?t, d?h?s lesz ?s az ?rd?g?t emlegeti. Az ?rd?g vigye el! - mondja, de azut?n gyorsan k?r?ln?z s halkan dudolni kezd, mintha mitsem mondott volna.

?h, most m?r megismerem ezt a m?zol?t. Hiszen ez nem is m?zol?, hanem Grindhusen, egyik volt bajt?rsam a skreiai ut?pit?sn?l.

Odal?pek hozz?, megmondom ki vagyok ?s besz?lgetni kezd?nk. Sok, nagyon sok ?v mult el az?ta, hogy Grindhusen meg ?n ut?pit?munk?sok voltunk. A legz?ldebb ifjak voltunk m?g, amikor szakadt cip?inkben az utat tapostuk ?s mindent megett?nk, amihez csak hozz?jutottunk, ha valami p?nz cs?rg?tt a zseb?nkben. De ha n?ha m?g ezenf?l?l is maradt valami f?l?sleges p?nz?nk, akkor az eg?sz szombat?jszak?t v?gigt?ncoltuk a l?nyokkal. Ut?pit? munk?st?rsaink k?r?nk sereglettek ?s a h?z tulajdonosn?je annyi k?v?t fizettetett vel?nk, hogy meggazdagodott bel?le. Azut?n eg?sz h?ten megint vid?man ?s j?kedvvel dolgoztunk ?s epedve v?rtuk a szombatot. De ez a Grindhusen ugy kergette a l?nyokat, mint valami v?r?s farkas.

Megk?rdezem, hogy eml?kszik-e m?g a skreiai sz?p napokra.

R?mpillant, n?z, n?z, hosszu ideig tart, amig k?z?s eml?keink f?lsorol?s?val le tudom gy?zni tart?zkod?s?t.

?h igen, most m?r eml?kszik Skrei?ra.

- ?s eml?kszel-e m?g Anders Fil?ra ?s a Spir?lra? H?t Petr?ra?

- Melyikre?

- Arra, amelyik a szeret?d volt.

- Hogyne eml?kezn?m, a v?g?n is rajta ragadtam.

?s tov?bb apritja a has?bokat.

- Ugy, h?t megmaradt?l mellette?

- No igen, nem lehetett m?sk?p. De mit is akartam mondani! Ugy l?tom, neked f?lvitte az Isten a dolgodat.

- Honnan gondolod? A ruh?imr?l? H?t neked nincsenek vas?rnapi ruh?id?

- Mit fizett?l ezek?rt?

- M?r nem eml?kszem r?, de nem sokat. Nem tudn?m pontosan megmondani.

Grindhusen csod?lkozva n?z r?m ?s nevetni kezd.

- M?r nem tudod, hogy mit fizett?l a ruh?id?rt? - de azt?n megint elkomolyodik, a fej?t cs?v?lja ?s igy sz?l: - h?t az bizony meglehet. Igy van ez, ha az embernek sok p?nze van.

Gunhild kij?n a h?zb?l ?s amikor l?tja, hogy munka helyett elfecsegj?k az id?t, megparancsolja Grindhusennek, hogy fogjon a m?zol?shoz.

- Sz?val, te most fest? lett?l? - k?rdezem.

De Grindhusen nem felel ?s ugy l?tom, hogy az ?reg Gunhild jelenl?t?ben ostobas?g is volt ez a k?rd?s.

Grindhusen bekeni a falat ?s n?h?ny ?ra hosszat m?zolja. A h?zik? csakhamar diszesen b?szk?lkedik ?s a tengerre n?z? ?szaki fala pirosan virit. Ugy d?lt?jban kiviszem Grindhusennek a p?link?s butykosomat, lehevered?nk a f?ldre, pip?zunk ?s besz?lget?nk.

Add to tbrJar First Page Next Page

 

Back to top